xxx Válságban vagy ébredésben
Elképesztő időket élünk, igazi történelmi léptékben haladunk.
Egyik irányból hatalmas, évtizedes kapcsolatok, minták, események záródnak le, nem éppen szépen és kedvesen. Harc, veszekedés, utálkozás zajlik, le a kalappal, akik ezt pumpolják a közös terünkbe. Eljutottunk oda, hogy fejlettségből vizsgázik az emberiség: vagyunk-e már elég tudtosak, értékeljük-e, amink van (csak úgy alapból), képesek vagyunk-e végre igazi felelősséget vállalni önmagukért és a világért, mely otthonunk. És nem, már nem vár ránk a világ, a rezgés dönt, a tudatosságunk emel vagy ejt mélyre.
Emellett egyéni szinten is komoly szembenézések, szívet szakító, végre felismerős helyzetek jönnek, mert kinőttük a cipőt, nincs mese, lépni kell. Kiderül most, felnőttünk-e. A világ csapásai, tragédiái, a rengeteg halál szorongatja a szívünk, és megremeg a lelkünk. De néha nem tudom, hogy valós együttérzést vagy csak social platformos álszent sajnálkozást vált ki belőlünk, hisz naponta történnek dolgok, amit nem kap fel a média és nem is tudunk róluk...ettől kevesebbet ér? Viszont a sajnálkozás nem segítség, nem változtat; s mivel nem mindenhol tudunk aktívan tenni, csak a rezgésünk, a fókuszunk, a hitünk az, amikkel tényleg segíteni, változtatni lehet.
Engem lassulásra hívnak a napok, érzem, ahogy robog a világ, de én csak állok a fűben mélyen földelve, karjaimat simogatja a szél, és madárdal fon körül...nem teszek úgy semmit, de jelen vagyok, figyelek, fogadok, horgonyzok, emelek...minél nagyobb a tornádó ereje, annál stabilabban kell állnunk...
Elsa Sol- Mindennapi Tudatosság 2025.06.17.
Fotó pinterest xxx
